Megyek amíg lehet, hajt a vérem
Kérem a szélen a jegyemet szépen
Óvatosan engedem beléd a késem
És az agyadba vésem:

Megyek amíg, dobog a szív
Ma masszív leszek, amíg ma szívsz
Mert minden nap egy új nap és új lap
Az asztalon, gyenge ujjak feléd nyúlnak
Kapaszkodnak, értelmetlen harcot vívnak
De shO nem tarkít, csak lesarkít, megszédít, mert szétdűlt,
de nem az Oportótol, hanem a Portland cement portól
Ez nem Portland és nem Párizs, csak nyeld a port lent
És már is csík szemmel este mond a cucc zsír
Semmi új hír, holnapra azt is elfújja a hideg szél
Amin állok, kiélezett peng él,
Van aki vonyít, van aki csak fél
De valaki csak meg kefél, már téged, hogy legyen már véged, hogy érezd, hogy élvezd,
Hogy élhetsz, hogy az élet hecc, de most már mehetsz,
Semmit sem vihetsz, bármit hihetsz, csak ne nézz vissza,
És be a kulissza mögé, mert ott mindenki a magáét issza,
És a saját levébe fullassza ezt a pár full laza évet
Azok közé tartozol, akik könnyűvérűek,
Lassan ez vérre megy, itt csaholnak a vérebek,
A hulládtól a falon meg egy vér remek-mű,
Én meg a térbe remegek ettől térdbe be,
Térj ma be, de ne nálam tépj ma be
Zárjuk a témát le, sakkba lépsz most te
Míg matton adom a mattom,
mondatom fantom, járja át hangfalat
Elnyomom a blantom, a tűző nap alatt
Kiadom a hangomat, vihar előtti csend
Bennem ég a tűz itt lent, a föld alatt, és az égbe fent

Megyek amíg lehet, hajt a vérem
Kérem a szélen a jegyemet szépen
Óvatosan engedem beléd a késem
És az agyadba vésem:
Megyek amíg, dobog a szív
Szarok rá ki marad passzív

Amíg alattam volt a kis szék,
Fejemben kis esszék, mondatták, hogy a világ szép
De a pénz ural mindent, a családom szét
a könnyek nem könnyen jönnek
ez nincsen benn könyvben,
A jégkockákkal whiskey löttyen
Hajtom a kereket, mint a mókus a tereket
Ez van kiköpöd vagy benyeled
te tehetsz majd arról mit mutat a halotti leleted
A tetted az asztalra teheted
Senkit sem fog érdekelni csak téged
Vállald be magad, vállald az utat
vállald ha megvonod a válladat
Megszületsz, az életed meg már adat
Mindenki szertefoszlott álmokat kajtat
Zárd össze az ajkad,
Az állatkert ajtaja nyitva maradt

Ez Magyarország, nem olyan mint kint
Itt az a szint, amit üt az abszint
Mert mindenhol alkohol mámor
a villáig a gyártól, akárhol-bárhol
A minőségi jó tablettás bortól
Okádjuk a mocskot a múlt kortól
Sok a vándor, pár tollvonástól
Az állam pártol, és megkapod majd pártól
hogyan adósodjon el a gyereked mától
Senki nem néz magába, mindenki csak vádol
Ha látod az erdőt a fától, nem gátol
Hogy a címlapon a helyet is ellopjad
Hogy a gázsit mindig megkapjad
Hogy este magad megnyugtasd
Az élet nincs ingyen, sok a kurva
aki a látszatért magát eladja

Megyek amíg lehet, hajt a vérem
Kérem a szélen a jegyemet szépen
Óvatosan engedem beléd a késem
És az agyadba vésem:
Megyek amíg, dobog a szív
Szarok rá ki marad passzív

Fülledt a város, rád hatása káros,
Bár a gyereked, láthatása jogos
A exed bajos, a szexed híg fos
fotelon a gatya, meg az üres lábos,
szomszéd bérlakásba, tré rakásba narkós
Minden vákuum csomagolt, meg nem közölt sávos
meglop a báros-csaj pedig aranyos és bájos
Szép lenne a páros,
Mint króm és festék,
a falakon a kocsikon
az esti utca fények táncolnak azokon
Ezek flancba ruházva, riszálnak a francba
Kiccsávó húzz haza, te nem vagy itt túl laza
a vér szaga az, nem neked való
Tragédia vár, de ez lesz az utolsó
várnak téged, az oldalad a túlsó
Befordított, hogy minden csak show
fesztiválon feszt ivász, kovász meg kolbász
egy pad szélen, részegen, hadoválsz
bárkit bekostálsz, míg le nem nyomnak
kifeküdve sírod ki a sorsod egy levél halomnak

Megyek amíg lehet, hajt a vérem
Kérem a szélen a jegyemet szépen
Óvatosan engedem beléd a késem
És az agyadba vésem:
Megyek amíg, dobog a szív
Szarok rá ki marad passzív